A zsir�f (Giraffa camelopardalis) Afrik�ban �l� p�rosujj� pat�s eml�s�llat, a legmagasabb �s leghosszabb nyak� sz�razf�ldi �l�l�ny. A szavann�k lak�ja az �kort�l kezdve kedvelt attrakci� volt – R�m�ban el�sz�r Julius Caesar mutatott be zsir�fokat az amfite�trumi j�t�kokon – �s ma is n�pszer� szafarikon �s �llatkertekben. Neve arab eredet�, olasz k�zvet�t�ssel jutott el a magyarba a k�s� k�z�pkorban. A tudom�nyos nev�ben szerepl� camelopardalis a faj addig haszn�lt nev�re, a g�r�g kam�lopardaliszra („tevep�rduc”) utal.A zsir�f B�zantioszt, aki az els� �kori h�rad�st adta a k�l�n�s �llatr�l, a magass�ga miatt a tev�re eml�keztette, a b�re mint�zata pedig a p�rduc�ra hasonl�tott. A magyar nyelv�j�t� mozgalom l�z�ban t�zezer �j sz�t alkottak, a zsir�f neve is sorra ker�lt �s a „foltos nyakorj�n” nevet kapta a nyelv�j�t�kt�l, de ez a nyakatekert elnevez�s r�videsen kikopott a haszn�lt nyelvb�l �s a zsir�fnak megmaradt a ma is haszn�lt elnevez�se. Link1/Link2

A zsir�fok eredetileg sz�mos helyen megtal�lhat�ak voltak a Szahar�t�l d�lre, de m�r csak szigetszer� popul�ci�i maradtak fenn (ld. feljebb). A faj sz�raz szavann�k lak�ja, el�fordul�sa nagyban f�gg az ak�ci�kt�l, amelyek levelei egyik f� t�pl�l�k�t k�pezik. Az itat�kt�l kev�sb� f�ggnek, mivel el�g ritk�n isznak.